Interjú Varga Virággal
„Varga Virág huszonöt éves. Az ELTE-n szerzett jogi diplomát. Az elmúlt öt évben olyan betegségek jöttek az életébe, amelyeket inkább csak a mozivásznon, vagy a kórházi sorozatokban látunk. Rengeteg testi és lelki fájdalmon esett át ez a szép fiatal lány, de minden alkalommal felállt.
Eltökélt célja, hogy minél több hasonló helyzetbe került embernek segítsen.
„Azt hiszed, ilyen csak a filmekben történhet meg, de ha a valóságban mégis megesne, biztosan nem te, vagy a hozzád közel állók lesznek az áldozatok.”
Egy ártatlannak tűnő hasmenéssel indult el a lavina 2012-ben. Virág másodéves volt az egyetemen. Azt gondolta, csak a vizsgaidőszak miatti stressz okozhatta.
Virág elment egy „vizsgafelejtő táborba”, de már az édesanyját kellett hívni, mert mindkét lába óriásira dagadt. Az orvosok találgattak, de semmi biztosat nem tudtak mondani. Több vizsgálat után végül tükrözéssel derült ki, hogy ez Crohn-betegség.
Így történhetett meg 2015 végén, az államvizsgák alatt, hogy eljutott a végső kimerültségig. Így emlékszik rá Virág:
„Ősszel kezdődtek az államvizsgák, az első kettőt kiváló eredménnyel teljesítettem. Hülyére tanultam magam, iszonyúan fáradt voltam már. A harmadiknál gyanús lett a hasfájás. A lábam is bedagadt, és nagy lila foltok jöttek ki rajta, begyulladtak az erek. Ismét szteroidokat akartak adni. Egyértelműen elutasítottam. Azt mondták, ha nem veszem be, egy hónapon belül, éppen karácsonyra, nem fogok tudni járni, így nem maradt más választásom.”
Nem sokkal később, 2016. január elején, Virág belázasodott. Az orvosok azt gondolták, influenza, hisz más tünete nem volt. Nem múlt a láz, vért vettek, annyira rossz volt az eredmény, hogy már nem hagyhatta el a kórházat.
Virágnak csak emlékfoszlányai vannak erről az időszakról. Egy kedves orvos, akit azóta a megmentőjének hív, a családja és a barátja, akik aggódva állnak körülötte, és a fájdalom… Beszéltek neki a májjal kapcsolatban valamiről, de nem értette, mi történik.
Arra viszont tisztán emlékszik, hogy az orvos közölte vele, most aludni fog, megkönnyebbül, és amikor felébred, sokkal jobban lesz.
Akkor holnap találkozunk – ezzel a mondattal köszönt el a szeretteitől.
Az orvosok éjszaka felhívták a családot és a barátját, hogy menjenek be azonnal a klinikára, és úgy búcsúzzanak el Virágtól, hogy nem biztos, hogy túléli az éjszakát. 2016. január 19-én került sor a májtátültetésére.
Túlélte, de nem ébredt fel. Még egy hónapig mélyaltatásban volt.
A történet nem volt ennyire egyszerű. Amikor betették a májat, kiderült, hogy túl nagy, nem lehetett bezárni Virág hasát. A belga hölgy nagyobb termetű volt, mint ő. Egy hétig speciális hálóval fedték be a hasát, amíg el nem dőlt, mi a megoldás. Feladta a leckét a Transzplantációs Klinika orvosainak is, folyamatosan konzultáltak mind a hazai, mind nemzetközi kollégáikkal, mikor úgy döntöttek végül, nincs más megoldás, le kell vágni az egyik májlebenyt, hogy össze tudják zárni Virág hasfalát. Ilyen eset, az orvosok elmondása szerint, még nem fordult elő a klinika történetében.
Ezt követően – a komplikációknak köszönhetően – még két hétig altatták Virágot, és további egy hétig lélegeztető gépen volt. A felébresztés után egy-másfél hétig azt sem tudta hol van, mi történt vele.
Nagy küzdelem várt még rá.
Újra kellett tanulnia a végtagjait használni. Az első apró öröm akkor jött el, mikor fel tudta emelni a karját. Azután a rollátor lett a legjobb barátja. Lépésről lépésre fejlődött és erősödött. Március végén – még kerekesszékben – elhagyhatta a kórházat. A felépülés otthon folytatódott.
Virágra még várt két államvizsga. Nagyon fontos volt, hogy kezelni tudja a stresszt, és ne hatalmasodjon el újra a Crohn-betegség. Pszichológus segít neki ebben a mai napig. Próbálkozott a mozgással is, jógázott, de sérvet kapott és műteni kellett. Még ki kell találni, milyen mozgásforma felel meg neki. A felnőtt színező az egyik kedvenc stresszoldója, anyukájától kapta.
Ma már csak kéthavonta jár kontrollra, a gyógyszerek szedése mellett. Kerülnie kell a gyulladást kivált(hat)ó ételeket. Ebben azért elég rugalmas, ismeri a határait.
„Sokáig kerestem a választ, miért pont velem történt mindez? Mit ronthattam el? Már nem erre keresem a választ, inkább arra, miért maradtam életben. Nem tudom még pontosan, miért, csak azt tudom, több lettem. Talán nem fellengzős, ha azt mondom, bölcsebb lettem. Kaptam egy új lehetőséget. Most sokkal jobban értékelem az életet! Minden nap szeretnék valami tartalmasat tenni, és segíteni másoknak, akiknek ugyanez a sors jutott. Megtapasztaltam, milyen lehet meghalni. Én ettől már nem félek. Inkább csak attól, hogy nem leszek elég jó arra a feladatra, amiért életben maradtam.”
Virág a Trappancs Egyesületben vállalt önkéntes munkát, ahol felkészítik a fiatalokat a szervátültetésre, és a műtét utáni rehabilitációban is segítenek nekik. Egy jóügy nagyköveteként pedig támogatta őket, hogy kijuthassanak a Szervátültetettek Világbajnokságára Malagába.
Szeretné felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a transzplantáció nem valami emberen túli, megfoghatatlan dolog. Bárkivel megeshet, és ez nem azt jelenti, hogy onnantól megáll az élet. Ettől nem válik senki „földönkívülivé”.”
→Virág történetéről bővebben
Virágnak és a Trappancs csapatának Ön is segíthet adója 1%-ával.
A Trappancs Egyesület adószáma: 18642885-1-41
Köszönjük a segítséget!
… mert a szervátültetés életet ment! Például az enyémet.
