Szeptemberben immár tizennyolcadik alkalommal rendezték meg a FODISZ tanévnyitó ünnepségét, amely nem csupán egy formális évindító esemény, hanem évről évre egy olyan közösségi tér is, ahol a lezárt tanév legkiemelkedőbb diáksportolóit és a mögöttük álló sportszakembereket ismerik el, és ahol a teljesítmény mögötti történetek is láthatóvá válnak.
A magyar köznevelésben tanuló mintegy 80 000 fogyatékossággal élő diák közül ma már több mint hatezren sportolnak rendszeresen a FODISZ programjaiban, összesen tizenhat sportágban, ami önmagában is jelzi, hogy a sport nem kiváltság, hanem egyre inkább elérhető lehetőség számukra, egy olyan kapaszkodó, amely közösséget, célt és sok esetben új identitást is ad.
Szabó László, a szervezet elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy „a sport közössége nekik is jár, sőt talán még fontosabb is számukra, mint ép társaiknak”, és ez a mondat nem csak egy jól hangzó gondolat, hanem egy nagyon pontos leírása annak, amit ezek a programok a mindennapokban jelentenek.
Trappancs a díjazottak között
Az idei díjazottak között két Trappancs-sportoló neve is elhangzott, akiknek a története messze túlmutat az eredménylistákon:
Miskolczi Anna és Dienes Máté. Mindketten 14 éves, élődonoros szervátültetett fiatalok, akik az idei évben nyújtott kimagasló sportteljesítményükért vehettek át elismerést.
Anna édesapja veséjével él, Máté édesapja májlebenyével, és ebben a két mondatban benne van mindaz, amit a számok és eredmények soha nem tudnak teljesen visszaadni. Egy családi döntés súlya, egy életmentő beavatkozás következményei, és az a hosszú út, amelynek végén újra ott lehetnek a rajtvonalnál.
Mindketten atléták, és az idei Szervátültetettek Világjátéka óta többszörös világbajnokként versenyeznek. Az az ő esetükben talán még fontosabb, hogy ma már nemcsak versenyzők, hanem olyan fiatalok, akik példát mutatnak – nem hangosan, nem erőltetetten, hanem egyszerűen azzal, ahogyan élnek és ahogyan jelen vannak a pályán.

A háttérben álló munka
Minden eredmény mögött ott van az a következetes, sokszor láthatatlan munka, amely nélkül ezek a történetek nem jöhetnének létre. Amelynek szereplői ritkábban kerülnek reflektorfénybe, mégis nélkülözhetetlenek.
Anna és Máté edzői, Pázmándi Dominik és Senkei Csaba szintén elismerésben részesültek a fiatalok felkészítése során végzett kiemelkedő sportszakmai munkájukért. Ez nem csupán edzésterveket és versenyfelkészítést jelent, hanem egy olyan támogató közeget is, ahol ezek a gyerekek biztonságban fejlődhetnek, hibázhatnak, majd újra próbálkozhatnak.

Több, mint sport
A FODISZ jelmondata idén sem véletlenül került a középpontba, hiszen ebben az egy mondatban sűrűsödik össze mindaz, amiről ez a nap, és valójában az egész év szól.
Ez több, mint sport.
Mert itt nem pusztán versenyekről, helyezésekről és érmekről beszélünk, hanem visszakapott lehetőségekről. Újratervezett életekről, és olyan gyerekekről, akiknek a mozgás nem magától értetődő volt, hanem egy új esély része lett.
És mi pontosan tudjuk, hogy ez mit jelent.
A szervátültetés életet ment.
Például az övéket.
Feszt Tímea