🟢 Az élet végzetes pillanatai és a válaszaink
A szervátültetés nem csupán egy orvosi beavatkozás – hanem az élet egyik legnagyobb próbatétele. Egy olyan pillanat, amikor, Márai Sándor szavaival élve, „felelni kell, az egészre”. Ki vagyok? Mit akarok? Milyen szándékkal haladok tovább?
A várólistára kerülés, a szervadományozás vagy az új szerv elfogadása olyan helyzetek, ahol nem szavakkal válaszolunk, hanem az életünkkel. Ezekre a kérdésekre csak döntésekkel, tettekkel, és a mindennapokhoz való hozzáállással lehet felelni.
🟢 A szervátültetés közös felelősség
Ez nem csak az érintettek ügye. A transzplantáció mindannyiunk ügye.
- Felelősség a döntésben: amikor valaki igent mond a szervdonációra.
- Felelősség az elfogadásban: amikor egy gyermek vagy felnőtt új esélyt kap.
- Felelősség a közösségben: amikor segítünk, mert tudjuk, hogy az életet néha mások válasza menti meg.
A csend itt nem üres. Hanem tele van reménnyel, hálával és döntéseink súlyával.
🟢 Mit jelent a Trappancs közösség válasza?
Mi, a Trappancs Egyesület tagjai, minden nap felelünk: jelenléttel, támogatással, szervezéssel, figyelemmel.
A mi válaszunk nem harsány. De benne van minden érintés, minden találkozás, minden megírt poszt, minden odafordulás.
Márai szerint „a kérdésekre csak az élettel lehet válaszolni”.
És mi igyekszünk élettel válaszolni. A sajátunkkal. Azokéval, akik élhetnek. És azokéval, akiknek a döntése tette ezt lehetővé.
… mert a szervátültetés életet ment! Például a miéket.
🟢 Legyünk azok, akik válaszukkal életet mentenek
- Akik hisznek a reményben.
- Akik ott vannak a szervátültetés után azok mellett, akiknek erre szükségük van.
- Akik segítenek – akár adójuk 1%-ával, akár egy támogató gesztussal.
Legyünk mi azok, akik nem félnek felelni. Mert a legmélyebb válasz: maga az élet.
Legyünk azok, akik válaszukkal életet mentenek, új reményt adnak,
vagy hálával fogadják, hogy valaki más választ adott nekik az életre.
Feszt Tímea
🟣 Márai Sándor: Felelni
Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező,
s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell,
az egészre. Ki vagyok? Mit akarok?
Ki ellen, kinek érdekében akarok élni?
Miért? Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel?
Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal?…
És, felelni az egészre: hol tartok?
Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből,
vagy már csak megóvni és megmenteni akarok maradék készleteket?
Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell.
Várják a választ, a csend nagy, drámai.
De ilyenkor megtudod és észreveszed,
hogy e kérdésekre szavakkal nem, csak az élettel lehet felelni.
… mert a szervátültetés életet ment! Például a miénket.
